Gyártási módszer
1. módszer: Hidrolízis módszer
Aakrilamidhidrolízissel kapott termék akrilamid-láncok eloszlása szabálytalan a makromolekuláris láncokon. A moláris százalékakrilamidA makromolekuláris láncokon lévő láncok hidrolízisének mértéke.
A kopolimerizációs módszerrel összehasonlítva az általános hidrolízises módszerrel előállított termékek vízoldható korpásodásgátló tényezője (HD) nem magas, kevesebb, mint 30%. Elméletileg a 70%-nál nagyobb HD-értékű termékeket kell kopolimerizációs módszerrel előállítani, amelynek bizonyos követelményei vannak a hidrolízis hőmérsékletével és eseményeivel szemben, és hajlamos a makromolekuláris lebomlásra a hidrolízis folyamata során.
2. módszer: Vizes oldat polimerizációja
Vizes oldatú polimerizáció: olyan polimerizáció, amelyben a reakciómonomert és az iniciátort vízben oldják. Ez a módszer egyszerű, kevésbé környezetszennyező, magas polimer hozammal rendelkezik, könnyen előállítható nagy relatív molekulatömegű polimer, ez az első módszer a poliakrilamid ipari előállításában, és azóta is a poliakrilamid ipari előállításának fő módszere. A vizes oldatú polimerizációt mélyrehatóan tanulmányozták.
3. módszer: Invertált emulziós polimerizáció
A fordított fázisú kolloid diszperziós rendszert a fordított fázisú emulziós polimerizáció és a fordított fázisú szuszpenziós polimerizáció előtt el kell készíteni, azaz a monomer vizes oldat olajfázisában víz/olaj (W/0) heterogén diszperziós rendszert képeznek diszperzió vagy emulgeálószer keverésével, majd iniciátort adnak hozzá a szabad bázisú polimerizációhoz.
Általában olajban oldódó iniciátorokat használnak a fordított fázisú emulziós polimerizációban, többnyire anionos szabadgyökös iniciátorokat és nemionos szabadgyökös iniciátorokat, míg a fordított fázisú szuszpenziós polimerizáció vízben oldódó iniciátorokat, például perszulfátot használ. Az AM/AA fordított emulziós polimerizáció nukleációs mechanizmusára két nézet létezik: micelláris nukleáció és monomercsepp-nukleáció. A kinetika meglehetősen eltér a tipikus pozitív emulziós polimerizációétól.
4. módszer: Fordított szuszpenziós polimerizáció
A fordított fázisú szuszpenziós polimerizáció az elmúlt 10 évben kifejlesztett ideális módszer a vízben oldódó polimerek ipari előállítására. Di-monie 1982-ben vizsgálta az AM fordított fázisú szuszpenziós polimerizációt vezetőképesség-spektroszkópia, NMR és elektronmikroszkópia segítségével.
5. módszer: Egyéb polimerizációs módszerek
A fenti módszereken kívül az akrilamid homopolimerje és kopolimerje, valamint származékai módosíthatók Mannich-reakcióval és oltó kopolimerizációval. Az aminok poliakrilamidba történő bevitele a Mannich-reakció során fontos módja a poliakrilamid kationos polielektrikus oltásának. A gyakran használt aminok a dimetil-amin, dietil-amin, dietanol-amin és így tovább.
Az AM/AA-t gyakran oltják keményítővel, hogy nagy nedvszívó képességű gyanták készüljenek, vagy más makromolekuláris monomerekkel, hogy AM/AA-t bizonyos membránokba oltsák. A nagy molekulatömegű kationos poliakrilamidot (CPAM) széles körben használják az olajtermelésben, de a HPAM rosszul tolerálja a sót.
Közzététel ideje: 2023. márc. 9.