Gyártási módszer
1. módszer: Hidrolízis módszer
Aakril -amidA hidrolízis módszerrel az akril -amid láncok szabálytalan eloszlása a makromolekuláris láncokon. A moláris százalékaakril -amidA makromolekuláris láncok láncai a hidrolízis mértéke.
A kopolimerizációs módszerrel összehasonlítva az általános hidrolízis módszerrel előállított termékek vízben oldódó korpásgátló tényezője (HD) nem magas, kevesebb, mint 30%. Elméletileg a 70% -nál nagyobb HD -vel rendelkező termékeket a kopolimerizációs módszerrel kell elkészíteni, amely bizonyos követelményekkel rendelkezik a hidrolízis hőmérsékletére és eseményeire, és hajlamos a makromolekuláris lebomlásra a hidrolízis folyamat során.
2. módszer: A vizes oldat polimerizációja
Vizes oldat polimerizációs polimerizációja, amelyben a reakció monomer és az iniciátor vízben oldódik. Ez a módszer egyszerű, kevésbé környezeti szennyezés, magas polimer hozam, könnyen előállítható nagy relatív molekulatömegű polimer, az első módszer a poliakrilamid ipari előállításában, és ez volt a poliakrilamid ipari előállításának fő módszere. A vizes oldat polimerizációját mélyen megvizsgálták.
3. módszer: fordított emulziós polimerizáció
A fordított fázisú emulziós polimerizáció és a fordított fázisú szuszpenzió polimerizációja előtt fordított fázisú kolloid diszperziós rendszert kell elkészíteni, azaz a víz/olaj (W/0) heterogén diszperziós rendszer képződik a monomer-képes oldat diszpergáló vagy emulzívum keverésével, majd az iniciátor hozzáadódik a szabad alap polimerizációjához.
Általában az olajban oldódó iniciátorokat használják a fordított fázisú emulziós polimerizációban, elsősorban anionos szabad gyökök iniciátorokban és nemionos szabad gyökök iniciátorokban, míg a fordított fázisú szuszpenziós polimerizáció vízoldható iniciátorokat, például persulfate-t használ. Két nézet van az AM/AA fordított emulziós polimerizáció nukleációs mechanizmusáról: micelláris nukleáció és monomer cseppek nukleációja. A kinetika meglehetősen különbözik a tipikus pozitív emulziós polimerizációjától.
4. módszer: Fordított szuszpenziós polimerizáció
A fordított fázisú szuszpenziós polimerizáció ideális módszer az elmúlt 10 évben kifejlesztett vízben oldódó polimerek ipari előállításához. A DI-MONIE vizsgált AM fordított fázisú szuszpenzió polimerizációja vezetőképesség, NMR és elektronmikroszkópia segítségével 1982-ben.
5. módszer: Egyéb polimerizációs módszerek
A fenti módszerek mellett az akril -amid és származékai homopolimerje és kopolimerje módosítható Mannich reakcióval és a kopolimerizáció oltására. Az aminok bevezetése a poliakrilamidba a Mannich reakció során fontos módszer a poliakrilamid kationos polielektro -combraftálására. Az általánosan használt aminok dimetil -amin, dietil -amin, dietanolamin és így tovább.
Az AM/AA -t gyakran keményítővel oltják be, hogy erősen abszorbens gyantákat készítsenek, vagy más makromolekuláris monomerekkel az AM/AA átültetésére bizonyos membránokba. A nagy molekulatömegű kationos poliakrilamidot (CPAM) széles körben használják az olajtermelésben, de a HPAM rossz sótoleranciával rendelkezik.
A postai idő: március 09-2023