Gyártási módszer
1. módszer: Hidrolízis módszer
Aakrilamidhidrolízises módszerrel kapott akrilamid láncok szabálytalan eloszlását mutatják a makromolekuláris láncokon. A moláris százalékaakrilamidláncok a makromolekuláris láncokon a hidrolízis mértéke.
A kopolimerizációs módszerhez képest az általános hidrolízises eljárással előállított termékek vízoldható korpásodás elleni faktora (HD) nem magas, kevesebb, mint 30%. Elméletileg a 70%-nál nagyobb HD-tartalmú termékeket kopolimerizációs módszerrel kell előállítani, amely bizonyos követelményeket támaszt a hidrolízis hőmérsékletével és eseményeivel kapcsolatban, és hajlamos a makromolekuláris lebomlásra a hidrolízis folyamata során.
2. módszer: Vizes oldat polimerizálása
Vizes oldatos polimerizációs polimerizáció, amelyben a reakció monomerét és az iniciátort vízben oldják. Ez a módszer egyszerű, kevésbé környezetszennyező, nagy polimer hozamú, könnyen beszerezhető nagy relatív molekulatömegű polimer, ez az első módszer a poliakrilamid ipari előállításában, és a poliakrilamid ipari előállításának fő módszere. A vizes oldat polimerizációját mélyen tanulmányozták.
3. módszer: Fordított emulziós polimerizáció
A fordított fázisú kolloid diszperziós rendszert a fordított fázisú emulziós polimerizáció és a fordított fázisú szuszpenziós polimerizáció előtt kell elkészíteni, vagyis a monomer vizes oldat olajfázisában kevert diszperzióval víz/olaj (W/0) heterogén diszperziós rendszer képződik. vagy emulgeálószert, majd iniciátort adunk hozzá a szabad bázis polimerizációjához.
A fordított fázisú emulziós polimerizációban általában olajban oldódó iniciátorokat használnak, többnyire anionos szabad gyökös iniciátorokat és nem ionos szabad gyökös iniciátorokat, míg a fordított fázisú szuszpenziós polimerizációnál vízoldható iniciátorokat, például perszulfátot használnak. Az AM/AA fordított emulziós polimerizáció nukleációs mechanizmusáról két nézet létezik: a micelláris nukleáció és a monomer cseppek nukleációja. A kinetika teljesen eltér a tipikus pozitív emulziós polimerizációétól.
4. módszer: Fordított szuszpenziós polimerizáció
A fordított fázisú szuszpenziós polimerizáció ideális módszer az elmúlt 10 évben kifejlesztett vízoldható polimerek ipari előállítására. Di-monie 1982-ben tanulmányozta az AM fordított fázisú szuszpenziós polimerizációt vezetőképesség, NMR és elektronmikroszkóp segítségével.
5. módszer: Egyéb polimerizációs módszerek
Az akrilamid és származékai homopolimerje és kopolimerje a fenti eljárásokon kívül Mannich-reakcióval és ojtási kopolimerizációval módosítható. Az aminok poliakrilamidba való bevitele a Mannich-reakció során fontos módja a poliakrilamid kationos polielektro-ojtásának. Az általánosan használt aminok a dimetil-amin, a dietil-amin, a dietanol-amin és így tovább.
Az AM/AA-t gyakran keményítővel ojtják be nagy abszorbens gyanták előállításához, vagy más makromolekuláris monomerekkel, hogy AM/AA-t bizonyos membránokba oltsanak. A nagy molekulatömegű kationos poliakrilamidot (CPAM) széles körben használják az olajgyártásban, de a HPAM sótűrése gyenge.
Feladás időpontja: 2023.09.09